Simonyi Imre : A kettőnk ügye - 1

Hozzád kiáltok emberszabású asszony!
— A réti farkast hallottad üvöltve
önsebét marni s a vihart dühöngve
önerejét roncsolni a sziklás parton?

A hangra figyelj! — Én mindaddig kitartom
(sebzettek jussán) a szabályt letörve,
míg — karmester: — sors s kötelmek ellen pörbe
a válasz belőled (értem) felszakadjon.

Egy jel! egy hang! egy jaj! egy állati
hörgés! egy halk sóhaj — mindegy — de fedje
az enyémet! — S a kettő keveredve

a világ jajával: — megváltani
jog: — egymásra s a kortárs ezrekre,
pokolra s a megváltatlan egekre!