Müller Péter

Én nem tudok szeretet nélkül élni.
Még emberi jóérzés nélkül sem.
Szeretethiányos állapotban fulladozni kezdek és, ha lehet elmegyek.
Elmenekülök.
Eltűnök, s többé nem jövök vissza.
Persze, ezt nem mindig lehet.
Van amikor maradni kell.
Amikor az élet kényszerít és nem enged menekülni , mert sorsom van a pokolban és muszáj ott élnem.
(Pokol számomra az a hely, hol nincs szeretet.)
Ilyenkor amennyire lehet „levédem” magam. Minden rossz varázsszem sugarától elzárkózom, és ha ezt nem lehet, igyekszem még a legrosszabb erőkkel is „jóban lenni”. Nem ütközöm, nem térítek, nem javítok. Harci taktikám a teljes passzivitás. Ennek eredménye – s erre egyáltalán nem vagyok büszke-,hogy velem nem lehet összeveszni. Ez még senkinek sem sikerült. Nem is haragszom senkire. Az ellenségemre sem. De nem szeretem!
Így élek a pokolban. Néha kinyílok – de inkább zárva vagyok.

Müller Péter

A kereszt a sorsod -
Nem mások teszik rád, te hoztad magaddal. Születni, élni, meghalni nehéz. Embernek lenni nehéz! S ha ezt tudod, és ha ebben mégis mélységes értelmet,
sőt gyönyörűséget találsz, boldog ember leszel.

Müller Péter

Imájában az ember azt kéri az Istentől, hogy tegyen csodát. Csoda alatt azt érti, hogy lépjen át az Úr a kérlelhetetlen törvényeken, és változtassa át a nehéz valóságot. Könnyítsen a súlyos életterheken, lágyítson a fájdalmon, segítsen gondolatai, reményei és vágyai megvalósulásában.
Keresztény szóval az imádság kegyelmet kér törvény helyett.
A kegyelem pedig - ebben a kőkemény törvényvilágban - csoda.

Müller Péter

A szeretetben nincs felejtés. Ezért megrendítő, ha elveszíted azt, akit szerettél:
a halál olyasmit kér tőled, ami lehetetlen - hogy felejtsd el, akivel egy vagy.
Soha senki sem tudta ezt megtenni, vagy ha igen, nem szeretett igazán.

Müller Péter

Ha egy parányi kis részt átveszünk valakinek a bajából…Nem fájdalmából, mert az lehetetlenség…hanem a magányából…csupán azzal, hogy látja és átéli, hogy nincs egyedül…Együtt minden könnyebb egy kicsit…Együtt jobban oldódik a fájdalom… Mert minden elvesztés a szeretet elvesztése, és ezt az együtt élménye egy kicsit pótolni tudja, talán…

Müller Péter

Fájdalmaink azért elviselhetetlenek manapság,
mert nem valódi közösségben élünk.
Egyedül vagyunk…vagy majdnem egyedül.

Müller Péter

Egy rossz kapcsolatból kimenekült ember ritkán talál magának másik társat. Nemcsak azért, mert sérült, hanem azért is, mert torz még a lelke. Hordozza még a ki nem hevert méltatlanságok nyomait. Hosszú ideig még "nem ő". Meg van nyomorítva. Rajta vannak egy rossz tekintet torzító bélyegei. Gyanakvó. Férfi- vagy nőgyűlölő. (...) Először is, föl kell dolgoznod a múltat. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sebeknek be kell gyógyulniuk, s a léleknek ki kell hevernie a bántások fájdalmas emlékeit, de főleg meg kell vizsgálnod mennyit rontott benned az elmúlt kapcsolat. Meg kell szabadulnod egy rossz igézet hatásától. Le kell tépni azt a torz maszkot, amit egy rossz viszony rád sütött. Meg kell találnod igazi arcodat. És, főleg, vissza kell nyerned az erődet! Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz. Olyan világból, ahol nem szerettek vagy rosszul, önzőn "szerettek", fáradtan kerülsz ki. Kimerülten.

Müller Péter

A legszebb ajándék: egy mosoly. Egy ölelés.
Vagy még az sem - csak egy gondolat: "Szeretlek".

Müller Péter

Minden kapcsolatom akkor romlott meg, amikor valamilyen oknál fogva megszűnt benne a tisztelet. Ha egy kapcsolat eljut idáig, akkor annak valójában vége van. Formálisan tarthat még - lélekben már nem. Ha én valakiben nem érzem a tisztelet hangját, azzal nem is tudok beszélgetni. Ha pedig én nem tudom tisztelni, az azt jelenti, hogy nem is látom őt, azt sem tudom, kihez beszélek. Tisztelet nélkül csak legázolni tudjuk a másikat.

Müller Péter

Egy pillanatképből nem lehet megítélni senkit. De még egy egész életből sem. Mert nem tudod, honnan jött és hová megy - mit hozott magával s mit visz el. Ha nem tudod, merre megy egy lélek, csak azt, hogy éppen most milyen, semmit sem tudsz róla. Ha egy magban nem látod a leendő embert, s az emberben, hogy milyen magokat érlel magában - mit tudsz róla? Ha nem tudod, kivé leszel, mit tudsz magadról? Nagyon keveset.

Müller Péter :Egymásszeretet

Mert ahol engem nem szeretnek, és nem mondják, maradj még, ahol nem kapok egy jó szót, mosolyt , ölelést és nem sírunk mindannyian,
ha el kell válnunk- ott kedves barátaim , nincs szeretet.
Ez így van két ember között, egy családban, egy népben.
Szeretet nincs.
Sose volt.
Csak egymásszeretet van

 

Müller Péter : A legfőbb erő

Parancsba adható, tudjuk:
Szeress!...Szeresd!...
De lehet ezt megparancsolni?
A szeretet százszor erősebb, mint az akarat.
Ezért akarattal sem előidézni, sem megszüntetni nem lehet.

Müller Péter :Az eszkimó is fázik

A társtalan ember hozzászokott ugyan, hogy egyedül van, megszokja
a magányt, mint eszkimó a sarki hideget – de a lélek mégis tudja, hogy hiányzik belőle egy darab. Hiányzik a másik fele. És ez nem csak akkor fáj, ha elveszítjük, hanem akkor is , ha nem találjuk meg.
Az eszkimó is fázik.

Müller Péter :A hitben is hinni kell!

Valóban nincs szeretet, de mégis szeress!
Szeress egyedül! Ne törődj másokkal, a beteg világgal!
Teremts a lelkedben harmóniát, és áraszd szét magad körül!
Ugye tudod, hogy minden hitben is hinni kell?!

Müller Péter:Szikrák

Nem igaz, hogy a szeretet olyan, mint a magányos virág illata,
és akkor is árad, ha nem jár arra senki.
Nem! A virág azért illatozik, mert vár valakit!

Müller Péter :Valódi jótett

A valódi jótett nem lehet más, mint hogy a másik embert önmagához visszavezetjük. Saját erejére, sorsmegoldó hatalmára ráébresztjük
– végső soron megtanítjuk önmagát szeretni.
Márpedig ha ezt önmagunkkal nem tudtuk megtenni, másokkal
sem fog sikerülni.

Müller Péter :A nagy találkozások

Életem nagy találkozásai mindig azok voltak, amikor megszerettem valakit. Meddig? Nem számít. Elmondhatatlan élmény :lehet, hogy mégsem vagyok egyedül?!
Néha egyetlen pillanat többet ér, mint egy egész esztendő.

Müller Péter

Akit szeretsz, nemesíted, szépíted, segítesz neki méltóvá válni önmagához. Ha szereted, te vagy az egyedüli, aki megmondhatja neki, ha önmagához méltatlanul él, mert a szeretet: jogosítvány az őszinteséghez. Ha szeret - jól figyelj! - meg is hallgat. Lehet, hogy először dühbe gurul, kikel magából és üvölt, de előbb-utóbb meghallgat.
Ha nem hallgat meg, nem is szeret igazán, és akkor minden hiába.

Müller Péter :Gondviselés (részletek)

Gondoltál már arra, hogy téged , ki teremtett? Hogy ki az a benned élő Csoda , akinek egy megvalósult szerepe vagy?Aki ezt az embert álmodta magából , aki jelenleg vagy? Jó és rossz tulajdonságokkal , lelkülettel , egyéniséggel , testtel és főleg olyan sorssal , melyet éppen élsz ,és tele van nemcsak örömteli pillanatokkal , de nehézségekkel , súlyos próbatételekkel is….?

…az én-ünk fölött van egy TEREMTŐ. aki minket álmodott és most is bennünk él.

…nézd meg a két tenyered , amelyekkel fogsz és simogatsz : tapintsd meg az arcodat , mint egy maszkot :érezd át , hogy lüktet a szerep – tested mellkasában a kölcsönkapott élet. Nézd meg miféle érzések kavarognak a lelkedben!
Nem a Te érzéseid ezek.
A teremtményedé.
A gyerekedé .Ő fél ,ő szorong , ő szenved , ő került bele önzésének csapdájába , ő az , akit gondok gyötörtek ,hogy mi lesz vele…Ő az aki boldog akart lenni , és sokszor elbizonytalanodott . És volt szorongó , mohó ,ostoba és ravasz és erőszakos…és néha gonosz is , sajnos .
Szereted?
Szereted ezt a gyerekedet , akiről azt érzed, hogy Te vagy ?
Szeresd.
Ő a világosság harcosa.
Te küldted őt harcba , szívében legyőzendő , sötét ellenfelével.
És tudod, hogy győzni fog.
Akármilyen nehéz sorsfeladatot adtál neki , győzni fog.
A Világosságot nem lehet legyőzni . Mondd meg neki , mert ha ezt elfelejti , fél.
Mondd meg neki , hogy ennek a semmilyen más nyelven nem létező magyar szónak , hogy GONDVISELÉS , csodálatos értelme van!
Mert te vigyázol rá. Te a Teremtője.
Mint atya a gyermekére.
Mint anya a gyermekére.
Nem úgy , hogy ne essen el , és ne történjen semmi baja , hanem úgy , hogy állni , járni , szaladni ,sőt repülni is tudjon .
Úgy , hogy amikor elveszti a hitét és azt mondja : „Nem bírom tovább!”
– törj föl a lelke legmélyéről , és világíts neki a sötétben!
Adj neki erőt az Erődből.
Ha aggódik , mondd neki :”Ne félj!”
És ha szenved , súgd neki : „ Ennek mélységes értelme van!”
És ha elesik , parancsolj rá : „Emelkedj föl !”
Segítsd mint, gondviselő szülő , vigyázó szemmel és láthatatlan kézzel.

Müller Péter

Szüntelenül működik bennem egy elképzelt világ, és az a fontosabb.
Ez az élet itt szürke, vacak és ostoba!... Nem tudom, van-e másik...
Biztosan van, mert én állandóan abban járok...