Megtanultam, hogy viharos változások történtek
életemben, és hogy sokan elhagytak, akikre pedig annyi időt, erőt
„pazaroltam". Ám azt is tudtam már, milyen érzés higgadt, nyugodt,
megbékélt embernek lenni, és ez az érzés bármikor előhívható bennem,
amikor akarom és szükségem van rá. Rájöttem, hogy életem során több
életet is élhetek és képes vagyok becsukni magam mögött a képzeletbeli
ajtót. Lelkem épülésére már becsuktam egy ajtót, új életet kezdtem, s
ezzel mintha a létra magasabb fokára lépétem volna. S ami a
legfontosabb. Semmit sem kell kezdenem a megszerzett információval. A
helyesnek vélt elvek szerint éltem, olyan emberek között, akikhez a sors
rendelt. Az ajtók kinyíltak előttem. Nem én üzentem. Én csak hírnök
voltam.
