Richard Bach

Kötelességed
minden életben egy van csupán:
Légy hű magadhoz.

Richard Bach

A
legegyszerűbb kérdések
a legfontosabbak,

Hol születtél? Hol van otthonod?

Mit teszel?

Gondolkodj el
e kérdéseken néha, és
figyeld, miként változik,
amit felelsz.

Richard Bach

Élj
Úgy, hogy soha
ne szégyelld, ha a világ
megtudja, mit teszel,
mit mondasz,
még akkor is, ha nem igaz,
amit a világ
megtudott.

Richard Bach

A felhő nem tudja,
miért épp erre száll,
s miért épp
ily sebesen.

Érzi a késztetést:

most erre van az út. De az ég tudja
az okot és a célt
minden felhő mögött,
s tudni fogod te is, ha
elég magasra szállsz,
hogy túlláss
a láthatáron.

Richard Bach

Életutadon
A benned élő, tanuló lény vezet,
a játékos szellem,
aki
igazi önmagad.

Ne fordulj el
a lehetséges jövőktől,
mielőtt meg nem bizonyosodtál, hogy nincs
mit tanulnod belőlük.

Richard Bach

Nem kél
olyan vágy benned, melyhez
ne kelne erő is benned
valóra váltani.

Meglehet,
hogy azért meg kell
dolgoznod érte.

Richard Bach

Minden ember,
minden apró mozzanat
életedbe úgy került, hogy
magad vontad oda.

Az pedig,
hogy most mit kezdesz velük,
rajtad áll.

Richard Bach

Könnyedén elfelejtjük a pillanatokat, amikor birtokunkban volt a tudás, úgy véljük, álmodtunk, vagy amolyan régimódi csoda történt velünk, egyszer, kivételesen. Semmilyen jó dolog nem csoda, semmi, amiben örömünket leljük, nem álom.
- Te azt mondod, hogy a világ álom, márpedig néha örömünket leljük benne. Naplementékben. Felhőkben. Az égboltban.
- Nem. A kép álom. A szépség valóság. Érted, mi a különbség?

Richard Bach

Kozmikus törvény, emlékszel? A hasonszőrűek vonzzák egymást.
Te csak legyél, aki vagy, csendes, egyenes, világosfejű. A dolog
önműködő:ha azt adjuk, amik vagyunk, ha minden percben
megkérdjük magunktól, valólban azt akarjuk-e tenni, amit tenni
készülünk, és csak akkor tesszük, ha a válaszunk igen, akkor
automatikusan el fognak kerülni bennünket azok, akiknek nincs
mit tanulniuk az olyanoktól, amilyenek mi vagyunk, és vonzani
fogjuk azokat, akiknek van, és akiktől nekünk is van tanulnivalónk.

Richard Bach

Semmi sem véletlen, nem a vakszerencse hajtja, hanem egy olyan elv, amely mindnyájunkat elvezet a kristálytiszta megértéshez, ezer meg ezer „véletlen egybeesés” és jó barát siet megmutatni az utat, amikor túl súlyosnak látszanak a nehézségek ahhoz, hogy egyedül megbirkózzunk velük. A nehézségeknek az az egyetlen okuk, értelmük és céljuk, hogy legyőzzük őket. Hát nem ez az emberi természet titka? Hogy a korlátokra fittyet hányva bizonyítsa végtelen szabadságát. Nem a kihívás teszi próbára az embert, nem a kihívás határozza meg, kik vagyunk és mivé leszünk, hanem az a mód, ahogyan szembenézünk a kihívásokkal, hogy egyetlen fellobbanó gyufalánggal megsemmisítjük-e a roncsot, vagy lépésről lépésre újraépítkezünk belőle, amíg újra kivívjuk szabadságunkat. A gondok célja, hogy felülkerekedjünk rajtuk. A szabadság célja a bizonyítás. És amíg hiszünk az álmainkban, nincs semmi, ami a véletlen műve lenne.

Richard Bach

Az a lélektársunk, akinél a zár, amelybe a mi kulcsaink illeszkednek;
 az ő kulcsai pedig a mi zárainkat nyitják. Ha eléggé biztonságban érezzük magunkat ahhoz, hogy megnyíljunk, igazi énünk előbújhat, és valóban teljesen önmagunk lehetünk. Azt szeretheti bennünk a másik, akik vagyunk, nem pedig akiknek látszani szeretnénk.
A lélektárs a legjobb tulajdonságainkat hívja elő. Mellette nem számít, bármi történik is körülöttünk, mi ketten biztonságban vagyunk saját kis mennyországunkban. Az a lélektársunk, aki osztozik a legtitkosabb törekvéseinkben; akivel egy irányba haladunk. Ha két léggömbként együtt emelkedhetünk a magasba, akkor feltehetően rátaláltunk az igazira.
 A lélektársunk mellett az életünk életre kel.

Richard Bach

Szabadságunkban áll oda menni, ahová akarunk,
és olyannak lennünk, amilyenek vagyunk.
Szabadságodban áll, hogy önmagad légy, valóságos magad,
itt és most;és semmi nem állhat az utadba.
A szabadság a sirály legsajátabb természete, hogy bármi állna is ennek a szabadságnak az útjában, azt félre kell tolni, legyen bár hagyomány,
babona vagy akármilyen más korlát.
Az egyetlen igaz törvény az, amely a szabadsághoz vezet.

(Jonathan Livingston, a sirály)

Richárd Bach

Arra van szükséged, hogy tovább keresd önmagad, mindennap egy kicsit fedezz fel belőle, a valódi Fletcher sirályból, aki előtt nincsenek korlátok.
Ő a te oktatód. Őt kell megértened, szerinte kell élned.
Ne higgy a szemednek. Amit azzal látsz, csupa korlát. Az értelmeddel nézz, ébredj rá, amit úgyis tudsz már, és meglátod, hogyan kell repülni.

(Jonathan Livingston, a sirály)

Richard Bach

Néha már-már elhisszük, hogy nincsenek többé sárkányok; égen-földön egy bátor lovag sem akad, s egy szál hercegnő sincs, aki titokzatos vadonok mélyén suhanna, mosolyával megigézve az őzeket, pillangókat.

Néha már elhisszük, századunk végére elfogytak a felfedeznivalók, a kalandok. A sors, a végzet elillant a látóterünkből; a sötéten ragyogó árnyak rég tovatűnnek az életünkből.

Milyen csodás, ha rájövünk: mindez nem igaz! Hercegnők, lovagok, varázslatok, sárkányok, misztérium és kaland... nagyon is velünk vannak itt és most. Soha nem is létezett más e földön! Csak persze álruhába bújtak azóta. A sárkányok ma kormányhivatalnoki öltönyt, válság-ruhát és katasztrófa-mezt viselnek. A társadalom démonai vijjogva csapnak le ránk, ha netalántán felemelnénk tekintetünket a földről, vagy jobbra fordulnánk ott, ahol a bal fordulót várják el tőlünk. Az álcázás művészete odáig fajult, hogy már a hercegnők és a lovagok sem ismerik fel egymást - néha még saját magukat sem.

A valóság bajnokai azért még fel-felbukkannak az álmainkban, hogy szóljanak: mindig volt, most is van sárkányok ellen védőpajzsunk. Ez a kéken izzó tűzfény segít, hogy kedvünk szerint formáljuk át világunkat. Ösztönünk megsúgja az igazat: nem omló por, hanem csodás titok vagyunk!

Richard Bach

A kötelék, mely igaz családod összefűzi, nem a vér, hanem az egymás élete iránti tisztelet és a benne lelt öröm.