Székely Magda

Mikor a jóra semmi jel,
jel nélkül is indulni kell
az egyre sürgetőbb sötétben,

amíg kigyúlva, mint az ablak,
magam világítok magamnak.

Székely Magda :Utak

Majd kivetődöm az utakra,
csak megyek, a szelet harapva,
magányosan, megyek, megyek,
míg elhagyom a hegyeket,
míg majd csak a szél fúj felettem,
míg csak a szél, mind élesebben,
ahogy majd egyre távolabbra
csak megyek a szelet harapva,
magányosan az utakon,
és nem hagy el a nyugalom