Szívzuhogás





Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.

Petőfi Sándor



Én fekszem itt a kihűlt földön:
Eleven kincse még a nyárnak,
Vétkek s rossz jelek rohamozva
Édes húsomra idejárnak.

Nagy László


 

Te vagy, mi van, te vagy az emlék,
te vagy, ki küld és hívogat
futnék tetőled s visszamennék,
dajkáld el az én kínomat.

Kosztolányi Dezső




Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.
Ha balgaság, ha tévedés, legyen
Ha szerelem, bocsájtsd ezt meg nekem!

Juhász Gyula



Szeretlek, mint anyját a gyermek,
mint mélyüket a hallgatag vermek,
szeretlek, mint a fényt a termek,
mint lángot a lélek, test a nyugalmat!

József Attila


Szeretlek, jobban a szélnél
mi öleli hosszan a fát
szeretlek, mintha Te élnél
helyettem egy életen át.

Gyurkovics Tibor



Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott szememben a világ,
fájdalmaink a létezésben,
vagy ép üvegben a szilánk!

Kiss Dénes



Köröttem kúsza az élet, kúsza a sorsom.
Vértezz hittel, hûséggel állig,
akkor én a haláloságyig
belédfogódzom.

Nagy László





2 megjegyzés:

tükör írta...

A szív a legélőbb részünk, nem csupán azért, mert általa élhetünk, hanem, mert önállóan képes létezni...olyan, mintha külön lelket kapott volna szívünk, és ott is képes vizet találni, ahogy már a test és lélek sivatagba veszett...mindig túlél...és keresi, amiért, akiért élhet...

Arozika írta...

Nahát!!!
Mindig meg tudsz lepni…ez a gondolat, a Hepp Béla vers …gyönyörű, gyönyörű !
Bár támad még a tél ,most minden olyan varázslatosan fehér , de én mégis
tavaszra ébredtem…
látom az ibolya bársonyragyogását,
hallom a csilingelve nevető gyöngyvirágot …..