Egyik este későn érsz haza , és abból ahogy bevágod az ajtót , érzem ,ideges vagy. A konyhából látlak az előszoba másik végén ledobod a kabátod , a sapkád, és nagy léptekkel jössz felém egy szürke könyvet rázva.
-Hát ez már sok , képzeld , ez az alak , ez a francia tőlem lop , pontosan úgy ír, ahogy én ,ez színtiszta plágium. Itt van , nézd, mire emlékeztetnek ezek a szavak , ez a ritmus!
Alaposan tanulmányozta az írásaimat ez a disznó meg a fordító is , micsoda aljas gazember , ez aztán nem zavartatta magát!
Képtelen vagyok beleolvasni , olyan gyorsan lapozol , fel-alá járkálsz a lakásban , kézzel ütöd a ritmust , és idézed azokat a részeket , amelyek a legjobban fölháborítanak. Kitör belőlem a nevetés , nem tudom abbahagyni , végre csukladozva nagy nehezen kinyögöm , hogy az , akit te nyomorult plagizátornak tartasz , akitől ennyire méregbe gurulsz , nem más , mint az egyik legnagyobb francia költő , a majdnem száz évvel korábban élt Arthur Rimbaud . Elvörösödsz a melléfogás miatt. de az éjszaka hátralévő részét szerényen az illusztris versek fölolvasásával töltöd.
-Hát ez már sok , képzeld , ez az alak , ez a francia tőlem lop , pontosan úgy ír, ahogy én ,ez színtiszta plágium. Itt van , nézd, mire emlékeztetnek ezek a szavak , ez a ritmus!
Alaposan tanulmányozta az írásaimat ez a disznó meg a fordító is , micsoda aljas gazember , ez aztán nem zavartatta magát!
Képtelen vagyok beleolvasni , olyan gyorsan lapozol , fel-alá járkálsz a lakásban , kézzel ütöd a ritmust , és idézed azokat a részeket , amelyek a legjobban fölháborítanak. Kitör belőlem a nevetés , nem tudom abbahagyni , végre csukladozva nagy nehezen kinyögöm , hogy az , akit te nyomorult plagizátornak tartasz , akitől ennyire méregbe gurulsz , nem más , mint az egyik legnagyobb francia költő , a majdnem száz évvel korábban élt Arthur Rimbaud . Elvörösödsz a melléfogás miatt. de az éjszaka hátralévő részét szerényen az illusztris versek fölolvasásával töltöd.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése