Lángh Julia

Rettenetes távolságok lehetnek a kívülről látható és a belül rejtett dolgok között. Hiszen az igazi bohóc a szívében zokog, de nem mutatja.
Azért szeretik, mert szórakoztató, és nem azért, amit magában érez.





2 megjegyzés:

Arozika írta...

Igazad van ...befejezem. Tudom, érzem ez kellett a mai naphoz.
Erő, erő, erő....kaptam is.
Felkészültem lelkileg,minden rendben lesz. Tudod:
"A lélek az a részed, amely rögtön észreveszi, ha az agyad nem úgy működik, ahogy kellene."



"

tükör írta...

Aki a látszat szerint szeret, az nem szeret igazán, a lélek és a szív szeret először, aztán a szavak...az igazi arcát a másiknak nem a szemünkkel látjuk, nem a fülünkkel halljuk annak lényeges megnyilvánulásait, egyszerűen érezzük, átérezzük mindazt a különbséget, ami kimondott szavai és kimondatlansága között húzódik...a legnagyobb hangzavarban is meg lehet hallani annak a csendjét, aki válaszokat és önmagát keresi...
Az emlékek barátok, amég ellenségnek tekintjük őket, addig könnyen belénk marnak, de ha érzik az elfogadást, barátunkká válnak...olyanok, akár az emberek, és ezért tesznek azzá bennünket...

Az erő olyan rejtett kincs bennünk, amelyről nem tudunk, ameddig szükségét nem érezzük, ha már csak ő segíthet, mindig megjelenik, de aztán visszahúzódik...ezért érezzük olykor úgy, hogy nincs erőnk túljutni, vagy átélni valamit...mindig van, ott legbelül, csak idő és elég magunkra figyelés kell hozzá, hogy megtaláljuk.

Lélekbékés nyugalmat kívánok, boldog pillanatokkal teli hétvégét, pihenj sokat, kérlek, Arozika!