A "kettőnk ügye"... Tán hitte egy percre
— hogy van ilyen — az alkotó reménység.
"Magánügy" (az enyém) így feleselve
veled, magammal: tövisként a kétség
szívembe tört. S azóta gennyesedve
hurcolom, mint a poklos fekélyét.
(A kártyás rak fel így egy hitvány tercre
utolsó tétet — maradék esélyét
a létre: — a "kettőnk ügye") — A látszat,
hogy van benned méltóság, meg alázat
vállalni sorsom: — csalt, miként a kártya.
S most szégyen mar. Miattad. S a: — "hiába!?"
Az álmodó — mivel oldalba lökte
a valóság — így ébred. — Szemlesütve.
— hogy van ilyen — az alkotó reménység.
"Magánügy" (az enyém) így feleselve
veled, magammal: tövisként a kétség
szívembe tört. S azóta gennyesedve
hurcolom, mint a poklos fekélyét.
(A kártyás rak fel így egy hitvány tercre
utolsó tétet — maradék esélyét
a létre: — a "kettőnk ügye") — A látszat,
hogy van benned méltóság, meg alázat
vállalni sorsom: — csalt, miként a kártya.
S most szégyen mar. Miattad. S a: — "hiába!?"
Az álmodó — mivel oldalba lökte
a valóság — így ébred. — Szemlesütve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése