ahol lakik a sóhaj
ahol nincs mosoly
a könnyek befelé folynak
hol némaság honol
ott kihunyt a Nap
legbelül érzed azt
hogy verve vagy
azt hogy fáj az élet
süket csend a társ
legbelülről hallod a nincs
nyöszörgő zaját
ahol nincs mosoly
a könnyek befelé folynak
hol némaság honol
ott kihunyt a Nap
legbelül érzed azt
hogy verve vagy
azt hogy fáj az élet
süket csend a társ
legbelülről hallod a nincs
nyöszörgő zaját
2 megjegyzés:
A látszólagos csend álszent tréfát űz a lélekkel, aki nem meri meghallani az ének felé igyekvő dallamát. De ha megtanulunk szívvel-lélekkel hallani, soha többé nem csitul a köröttünk kavargó dalvilág, ami a belé keveredő zajon is folyvást túlkiált...merj fülelni az Életbe, Arozika, és halld ki belőle a neked íródó "muzsikaszót"...szeretném, kívánom, remélem, úgy igaziból, nagyon!
Helló Tükör!
...én nem tudom hogy csinálod, de a
Te "muzsikaszód" mindig felejtetik velem azt a süket csendet .Köszönöm Tükör!
Örülök, hogy itt jártál!
Én is kívánom neked, amit csak szeretnél!
Megjegyzés küldése