Kedves vagy, köszönöm....a versről tudjuk, hogy gyönyörű,én a jelenlétedet köszönöm, jelzést, nagyon kellett ....Te érted , érzed miért van ez a blog. Sok embert nem értek itt...
hoztam egy idézetet , kedvenc könyvemből....ide írom, hátha akkor nem viszik el pillanatokon belül (na őket aztán végképp nem értem), mert annyira érzem , átélem most...annyira ....
"Megérezte, hogy az emberek gyűlöletét nem fordíthatja el magáról, hiszen ennek a gyűlöletnek nem az az oka, hogy rossz ember (akkor iparkodott volna jobb lenni), hanem, hogy szégyenletesen és undorítóan boldogtalan. Éppen azért, mert a szíve olyan elgyötört, tudta, könyörtelenek lesznek hozzá. Az emberek, érezte, megsemmisítik őt, ahogy a kutyák is megfojtják az elgyötört, fájdalomtól nyüszítő kutyát. Egyetlen menekvése az emberektől, tudta, az, ha elrejti a sebeit előlük: ebben a két napban öntudatlanul is ezt próbálta, de most már úgy érezte, nincs ereje folytatnia az egyenlőtlen harcot. Kétségbeesését növelte, hogy teljesen egyedül volt a bánatával. "
Tudod kedves, volt amikor éreztem én is így...azt éreztem elfordult a világ tőlem...de ez nem igaz. A világ senkitől nem fordul el...csak mi Tőle. A fájdalmat meg kell élni...azt gondolom, de nem szabad elvesznünk benne...kutya kötelességünk.Mert emberek vagyunk. Mosolyogj kedves!:) És sok sikert a szép blogodhoz. Szeretettel:Málna
"...rázkódnék most is sírnék hogyha volnék boldog vagy tudatlan de sorsomat tudom rég nem büszkeség csendje fogja be a számat elkerüli házam a hamis vak alázat nincs már semmi titkom mindenem kiadtam
magam voltam mindig s nem magamra maradtam"
(Ákos: Magam, mindíg - részlet)
Szép lett az "új ruha". Komolyabb és kicsit szomorúbb is, de szép. Az elvitelről pedig.. én is szoktam néha...az ember megörül ha olyat lát vagy olvas ami kifejezi az érzéseit, mert úgy nem kell neki "nyűglődnie" a kiírással, vagy mert jobban úgysem tudná leírni. És bár én szeretek írni és írok is sajátot, néha (gyakran) meghökkentő a sok párhuzam... ahogy korábban is írtam...
Köszönöm ! Hosszú történet...így gyógyulok. Éva nem rólad van szó....hisz megbeszéltük.Szeretek Nálad.... És is szerettem a régi blogom kinézetét, de meg kellett változtatnom...azt is vitte.. Van itt egy igaz BARÁTOM, délután olyan szépen "visszarángatott"...már mosolyogtam...
8 megjegyzés:
szép...
Kedves vagy, köszönöm....a versről tudjuk, hogy gyönyörű,én a jelenlétedet köszönöm, jelzést, nagyon kellett ....Te érted , érzed miért van ez a blog.
Sok embert nem értek itt...
Nehéz engem megérteni...szeretni.
hoztam egy idézetet , kedvenc könyvemből....ide írom, hátha akkor nem viszik el pillanatokon belül (na őket aztán végképp nem értem), mert annyira érzem , átélem most...annyira ....
"Megérezte, hogy az emberek gyűlöletét nem fordíthatja el magáról, hiszen ennek a gyűlöletnek nem az az oka, hogy rossz ember (akkor iparkodott volna jobb lenni), hanem, hogy szégyenletesen és undorítóan boldogtalan. Éppen azért, mert a szíve olyan elgyötört, tudta, könyörtelenek lesznek hozzá. Az emberek, érezte, megsemmisítik őt, ahogy a kutyák is megfojtják az elgyötört, fájdalomtól nyüszítő kutyát. Egyetlen menekvése az emberektől, tudta, az, ha elrejti a sebeit előlük: ebben a két napban öntudatlanul is ezt próbálta, de most már úgy érezte, nincs ereje folytatnia az egyenlőtlen harcot.
Kétségbeesését növelte, hogy teljesen egyedül volt a bánatával. "
Tolsztoj: Anna Karenina
Tudod kedves, volt amikor éreztem én is így...azt éreztem elfordult a világ tőlem...de ez nem igaz.
A világ senkitől nem fordul el...csak mi Tőle.
A fájdalmat meg kell élni...azt gondolom, de nem szabad elvesznünk benne...kutya kötelességünk.Mert emberek vagyunk.
Mosolyogj kedves!:)
És sok sikert a szép blogodhoz.
Szeretettel:Málna
"...rázkódnék most is
sírnék hogyha volnék
boldog vagy tudatlan
de sorsomat tudom rég
nem büszkeség csendje
fogja be a számat
elkerüli házam
a hamis vak alázat
nincs már semmi titkom
mindenem kiadtam
magam voltam mindig
s nem magamra maradtam"
(Ákos: Magam, mindíg - részlet)
Szép lett az "új ruha". Komolyabb és kicsit szomorúbb is, de szép. Az elvitelről pedig.. én is szoktam néha...az ember megörül ha olyat lát vagy olvas ami kifejezi az érzéseit, mert úgy nem kell neki "nyűglődnie" a kiírással, vagy mert jobban úgysem tudná leírni. És bár én szeretek írni és írok is sajátot, néha (gyakran) meghökkentő a sok párhuzam... ahogy korábban is írtam...
Köszönöm !
Hosszú történet...így gyógyulok.
Éva nem rólad van szó....hisz megbeszéltük.Szeretek Nálad....
És is szerettem a régi blogom kinézetét, de meg kellett változtatnom...azt is vitte..
Van itt egy igaz BARÁTOM, délután olyan szépen "visszarángatott"...már mosolyogtam...
Szép álmokat Nektek!
És mégegyszer Nagyon köszönöm!
Szép a blogod. Így is. Vagy bárhogy. És a Tied!
Gyógyulj tovább! :)
Köszönöm Évi!
(nem tudom szereted-e, ha így neveznek)
Legyen szép napod!
...és Ákost én is imádom !
Az életben nemcsak szerelem, de barátság is születhet első látásra.
Guillaume Musso
Megjegyzés küldése