Alekszandr Blok :Carmen 4.

Tavaszi hóvihar dühöng.
Szemem az olvasástól fáradt...
Ó, szörnyű óra, amidőn
Jóslatot mondva Zunigának,

Josét megpillantotta ő!

A tekintete gúnytól fénylett,
Gyöngyfogsora villant elő,
S feledtem minden napot, éjet,
Szívemben lüktetett a vér,
Hazám emlékét eltemettem...
S ő így dalolt: Az életeddel

Fizetsz meg a szerelmemért.