Ágai Ágnes: Meddig felnőtt az ember?


Van aki fél a sötéttől.
Én nem.
Odateszem az ágy mellé
az ecsetet és a festékesdobozt.
Hajnalig kifestem vele
az egész éjszakát.



















Miért gondolod azt,
hogy én nem voltam,
mielőtt megszülettem?
Én mindig voltam,
csak akkor még
nem akartam róla
szólni neked,
mert még kislány voltál.














Legjobb barátom a Hold,
akármerre megyek, mindig jön velem,
pedig olyan messze van.
Másik legjobb barátom a Gabi,
de ő mindig másfele megy,
pedig olyan közel van.




















Ha állat lennék,
soha nem tartanék embert a lakásban,
mert lármázik,
piszkot csinál és egészségtelen.


Olyan sárkányrepülővel
szeretnék repülni,
amely a Napba száll,
és mégsem olvad el.
Ha a Nap a Földdel helyet cserélne,
melyik sütne,
a Nap vagy a Föld?




















A legokosabb ember
feltalálja azt a gépet,
amelyik megmondja neki,
mit kell csinálnia ahhoz,
hogy ő legyen a legokosabb.















Mondd, mi sosem lehetünk egyidősek?
Akkor se, ha nagyon akarjuk?
Akkor se, ha én mindennap
növök egy picit,
és te már nem nősz tovább?
Akkor se, ha holnap
én ülök melléd,
én mesélek,
én fogom a kezed?
Nem hiszem!
Egyszer, egyetlenegy percig
biztosan egyidősek lehetünk.

Nincsenek megjegyzések: