Dsida Jenő:Ki-ki maga mesterségét

Mottó: Csilingiling, dalolni kell!
                                   Sík Sándor


A bíboros nap felkel,
kiváncsin széttekint;
óráját tudja biztos
és lepihen megint.

A hold suhogva sétál
A fellegek között,
sarlója megsoványul,
míg árnyba öltözött.

A bokor kivirágzik,
gyarapszik egyre fel;
a madár fészket épít,
repül és énekel.

Csillagsugárba olvad
a halvány, esti pír,
az eső lefelé hull -
a költő verset ír.


2 megjegyzés:

tükör írta...

Hatalmas dörgésekbe merülő vihar dúl itt, Arozika, hamarosan megszakad újra a net, de szerettem volna még egy kicsit elrévedni ennek a versnek a hangulatán...tudom, tudom...örök álmodozó vagyok, de olyan békés összhangban van a kép narancs-vörös simulása a gondolatokkal...szép, szeretem az érzést...amit áraszt.

Kérlek, vigyázz Magadra, biztosan Felétek is kiszakadt már a Jóistenke vizes dézsája :)
Pihenj sokat, pihentesd Magad, Rád fér és megérdemled.

Békés, újra napsütéses hétvégét kívánok, Arozika, tiszta szívből...a legkomolyabban.

Arozika írta...

Minket most elkerült a vihar...
Neked is nagyon szép hétvégét kívánok , Tükör!