Szabó Lőrinc:ALKALOM


Vagy társ voltál egy örök tévedésre?
Fáradt vagyok már . . . És, jaj, mi ,,igaz" ?
A valóság csak egy darabig az . . .
Tévedés? Szívem legszebb tévedése !
Ha véletlen, bár ma is az igézne !
Ha látomás, tüntödben is vigasz !
Akármi, minden veled sugaras :
kettő kellett hozzá, a szívem és te.
Rád vágyik vissza minden örömöm.
A legnagyobbat neked köszönöm,
s hogy nem még többet, csak az én bűnöm.
Alkalom voltál, hogy boldog legyek.
Alkalom, hogy meg ne becsüljelek.
Alkalom, hogy sose felejtselek.


Nincsenek megjegyzések: