Szabó Lórinc : Üldöző hiány

Erősebben vagy, amióta nem vagy,
tűnt gyönyör, te, Megközelíthetetlen,
erősebben, te Elveszíthetetlen,
ki elveszítesz, nemlét, te, hiszen csak
agyrém vagy, bármily drága : folyton elkap
a valóság : öngyilkos küzdelemben
vádollak, és néha már keserűbben,
mint ha ellenség volnál ! . . . Végtelen vagy,
végtelen hiány, hívó, üldöző,
megvont erőddel percenkint ölő,
Halottam, egykor éppily életető:
szégyellek így fájni, de semmi dolgom
a földön : csak tenálad vagyok otthon :
kell énnekem még sírodba csukódnom ?!

Nincsenek megjegyzések: