Jóska felrezzent, mert még a szava is elállott, ha így elnézte a lányt .
Nem tudta a szemét levenni róla. Tűzben, lázban volt
Nézte ezt a szépet. Mert szépnek érezte a lányt. Eddig sose törődött ő a szépségekkel, de ez a lány megölte. Folyton úgy nézett rá, feléje fordulva, mint jó kutya hű gazdájára: szeretett volna valósággal lefeküdni a lába elé és úgy nézni míg él… Nem volt beszélgetős ember, hallgatva tudta volna nézni örökké, halk morajjal mint a tenger nézi az eget, vonalogva szelíden és haragosan, de mindig feléje ömölve és feléje hullámozva… némán, mert az Alföld gyermeke volt, a puszták fia, akiben szótlanná, sík földé vált a tengerár…
Nem tudta a szemét levenni róla. Tűzben, lázban volt
Nézte ezt a szépet. Mert szépnek érezte a lányt. Eddig sose törődött ő a szépségekkel, de ez a lány megölte. Folyton úgy nézett rá, feléje fordulva, mint jó kutya hű gazdájára: szeretett volna valósággal lefeküdni a lába elé és úgy nézni míg él… Nem volt beszélgetős ember, hallgatva tudta volna nézni örökké, halk morajjal mint a tenger nézi az eget, vonalogva szelíden és haragosan, de mindig feléje ömölve és feléje hullámozva… némán, mert az Alföld gyermeke volt, a puszták fia, akiben szótlanná, sík földé vált a tengerár…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése