Márai Sándor : A cél (részlet)

..a versnek nem elsőrendű tartalma az értelemmel megközelíthető értelmesség, a versnek nem tartalma a célszerű, fennkölt, sem a magvas, a versnek egyetlen értelme van, az, hogy üzenet,álomkép, valami tündéri és félelme van, az,hogy egyszerre szívdobbanás és látomás, emlékezés és remegés….s nem is lehet szavakkal megmondani.
 A vers nem értelmedet akarja meghódítani, nyájas olvasó, hanem látomásra ingerel. A nagy versek szavai egyszerűek, mint a víz,
s ugyanolyan mélyek és céltalanul érthetetlenek. Mikor a költő ezt írja:
” bánat”, nem valamilyen szótárszerűen megállapítható bánatról beszél, hanem egy emlékről, mely egyidős az emberiséggel.


Nincsenek megjegyzések: