Márai Sándor :A fák

Ablakom előtt a fák szólni kezdtek. Lombbal szóltak és madárral,
gyümölcsökkel és meleg , nedves illatokkal.
Szobámban ültem,s egy elhunyt jó barát verseit olvastam.
Így hallgattam fél füllel a fák szavát.
Ezt mondták:"A tünemények mögött van az élet.Az erő,melytől
tárgy és tünemény élet lesz.Ez az erő nem jó és nem rossz, nincs
szándéka.Ez minden, amit tudni lehet felőle"
Ezt suttogták:"Írd meg." Megírtam.

(Ég és föld)


Nincsenek megjegyzések: