...De te a csillagok titkán töröd fejed, a magány rejtélyén tűnődik szíved,
a fák beszédét szeretnéd megérteni, az emberi könny vegyi képletétszeretnéd érzéssel és értelemmel megfejteni.
Nézz körül, s másféle csillagokat is látsz.Embereket látsz, kiknek minden
gondjuk, hogy lehajolnak az utcán egy eldobott, üres gyufásdoboz után,mert az is anyag, s talán van benne valamilyen lehetőség.
Nőket látsz, kik oly műgonddal néznek egy pár öreg cipőt, melyet talán,talán érdemes még a cipészhez adni és megtalpalni tavaszra, mint ahogy
Planck töri fejét az atomok titkán.Öregeket látsz, akik már csak az evésre
gondolnak,egy karéj zsíros kenyérre, melyet fogatlan szájjal elmajszolnak
majd,gyerekeket, akik áhítattal ejtik ki ezt a szót"Cérna" vagy "Hagyma"
S mindez éppen olyan csodálatos, érthetetlen és végtelen, mint a csillagok.
(Ég és föld)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése