1.
csak egy érintés
megrezzent selyembőröd
kívántam újra
2.
hajadba szőttem
szemeimmel a Napot
mégis elhagyott
3.
szellő ölel át
- hunyt szemem mögött látlak -
Tőled érkezett
4.
csepp víz gördül
testeden végig szalad
irigyelt úton
5.
kebel-madarad
álmok bölcsőjét látom
érezném inkább
6.
csapongó ábránd
látlak ezer alakban
örök vágyaink
7.
mintha hallanám
kéj sikolyát a csendben
csituló rezgés
8.
tested látom még
ott hol egykor láttalak
szentté vált helyek
9.
elveszni jó volt
szeretetörvényekben
visszasírt idő
10.
azt hiszed a test
lélek nélkül csak anyag
de inkább halott
2 megjegyzés:
Mámorító hatása van a sok haikunak, és a hozzásimuló képgyűjteménynek, ez az egység leírhatatlanul gyönyörködtet engem.
Arozika, tudod, pont az a bátorság, ha a félelemmel karöltve tesszük meg a botladozó lépéseket, nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki nem riad vissza a félelemérzettől és mégis megteszi azt, amit elkerülhetetlen...önmagáért!
igen, túl leszel és ami ennél is fontosabb, közben lépcsőket mászol meg, azon a bizonyos fokmértéken...
Álmodj szépeket, legyen békés gondolatú ébredésed!
Igen, én is ezt éreztem , mind a kettő nagy kedvenc !Szeretem Komáromi János verseit, Libornó képei pedig csodálatosak.
Köszi a biztatást...megnyugtatnak a szavaid ,amikor téged olvaslak , minden olyan egyszerű, de aztán...az a baj, túl élénk a fantáziám.
jó , most bizakodva várom a szerdát.
Legyen igazán szép napod! Kívánom!
Megjegyzés küldése