Kormányos Sándor:Egymásra rímelünk...
Nevettél, és szerettél
vágyainkból ágyat
vetettünk,míg kerestünk
szikrázó csodákat.
Komolyságra mosolygás,
sóhajomra óhaj
voltál ahogy feleltél
bókomra egy csókkal.
A nemrégből lett emlék
amit ha színezünk
egy kicsit,akkor újra
egymásra rímelünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése