Maria Banus: Az öröm

öröm szólt:
ilyen vagyok.
Vagyok a föld,
és teher alatt roskadok.
Barlangból kikelt
félvad szellem,
hullámként török
hullámok ellen.
Csak töprengek
és kutatok.
S olykor,
mint a szívek,
falevelek
és furulyák,
dalba fogok.
Én híreket hozok
a vérből, a tűzből,
tüskés bozótból.
Csak egyet lehelek.
Kibomlok, mint a virág.
A karjaimba veszlek,
rátok török,
leverlek lábatokról,
sárkányok lesztek, gyermekek.
Majd újra felélesztelek.
S olykor
nem is vagyok
se szél,
se tűz,
se hullám,
csak hűvös lehelet,
visszhangként
zúgok bennetek!
Vagyok!

Majtényi Erik fordítása