Kormányos Sándor :Nemsokára...

A szavak helyét itt legbelül
most puha csönddel bélelem,
hogy ringatózva elaludjon
a mindig éber félelem.

A hallgatásom rásimítom
árnyak ráncos homlokára,
s azt hogy voltál elfelejtem...
elfelejtem nemsokára...