Világ! Élet! Idő!
Vad csúcsod egyre nő,
s hol előbb álltam, a szirt mélybe száll:
visszajön még tavaszod, a dicső?
Soha - óh, soha már!
Éj s nappal öröme
elröpült: tél dere
ér még szívemhez és a nyár
és a tavasz gyásza, de gyönyöre
soha - óh, soha már!
Szabó Lőrinc fordítása
Vad csúcsod egyre nő,
s hol előbb álltam, a szirt mélybe száll:
visszajön még tavaszod, a dicső?
Soha - óh, soha már!
Éj s nappal öröme
elröpült: tél dere
ér még szívemhez és a nyár
és a tavasz gyásza, de gyönyöre
soha - óh, soha már!
Szabó Lőrinc fordítása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése