Minden csak vers az ég alatt:
csengő rím, tűnő gondolat.
Csak vers az élet, címtelen,
ritmustalan és rímtelen.
Vers a halál: fekete-büszke,
megnyugszik, aki kibetűzte.
Vers a virág, az éj, a vágyad,
vers az öröm és vers a bánat.
Vers a szó, ha úgy tolul a szádra,
hogy a kezedet kulcsolod imára:
ritmusban ejted mindenik sorát.
És vers az is, ha néha este,
fáradtan, nyűtten, elmerengve
eszembe jut a csöndes kis szobád.
csengő rím, tűnő gondolat.
Csak vers az élet, címtelen,
ritmustalan és rímtelen.
Vers a halál: fekete-büszke,
megnyugszik, aki kibetűzte.
Vers a virág, az éj, a vágyad,
vers az öröm és vers a bánat.
Vers a szó, ha úgy tolul a szádra,
hogy a kezedet kulcsolod imára:
ritmusban ejted mindenik sorát.
És vers az is, ha néha este,
fáradtan, nyűtten, elmerengve
eszembe jut a csöndes kis szobád.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése