Kassák Lajos:25 új vers - 69

A külvárosok házai között élek a
mezitelen lány és a durva károm-
kodások testvérségében
gyakran ki akarok törni korlátaim
közül
a gondolat egy késszúrás itt minden pillanat
egy szem a hétköznapok láncából
de nem a könyörgés az ami a számon van
nem a fájdalom sem a meghasonlás ke-
serü vize
érzem a kezed érintését és azt hogy egyszer
kivezet engem a kerités mögül ahol virá-
gaim hervadnak
érzem hogy a rosszat és jót egyformán meg-
érdemlem az igazságos mérleg hive vagyok
éles szemekkel és kemény kezekkel
magányosan állok itt szinekkel és formákkal
telitve s mondanivalókkal amik rólunk és
miattunk szólnak
azoknak akik megértenek és azokról is akik
nem értenek meg
ó napjaim
el nem veszthető napjaim a padlásszobákból
műhelyekből országutakról és a vidám
emlékü kocsmákból
merre fordul az árnyék amin röpülök
fekete vagy fehér ez a pont
tengeren ringatnak hogy kiáltsak
hallgatok
alszom.