Ioana Ieronim :A találkozás

mi még találkoztunk, kisasszony
emlékszik?

nem hinném.

és mégis biztos vagyok benne,
biztosan két
kavics voltunk zöld bársonyon csillogók
elfeledve, biztonságban
a 40 rabló barlangjában

ön téved.

igen, tévedek – de erre emlékszik még?
Gondwana földjén történt
mi pedig a hajnalcsillag fényében
két vágtató ló

sőt, még inkább úgy tűnik
este volt és fészekmeleg
az elhagyott tűztől
- mi elmaradtunk a karavántól
az árnyak éhes nyelvüket nyújtogatták amikor

én másként emlékszem, korán felkeltünk,
a távozás napja volt, valóban,
de hajunkban harmat csillogott
mint késő ősszel a pókhálók a szőlőben

akarod mondani, mikor még nem űztek ki
a Paradicsomból?

New Yorkban, Barcelonában, Isztambulban,
Bécsben vagy talán Londonban volt? netán Bukarestben?

ó nem, idehallgass, már tudom, mi két
csodakígyó voltunk
boldogan kergetőztünk az ősóceánban
a nap ránkolvadt a magasból,
pillanatra se vesztettük szem elõl egymást és feltaláltuk
valamennyi táncot
maga az Isten se talált szavakat
száguldásunk pompás látványára

mondom, kisasszony, mi már találkoztunk,
tudja hogy szokott ez lenni


Cseke Gábor fordítása