Weöres Sándor :Rongyszőnyeg (146)

Csillog a bozót,
ága-boga ázik –
Nem jutok szárazon
addig a házig.

Vízben, sárban
cuppogva járok –
Majd ha bozót leszek,
esőt kivánok.

Ázott ingemet
tűz mellé terítik,
fázó testemet
gyorsan melegítik.

Majd ha virág leszek,
esőre nyílok...
Ázik a bozót,
csillog-villog.


Nincsenek megjegyzések: