Keresztury Dezső :Örömeink

A gyermek örül fény, hang, mama, tej, mazsolák,
eső, hó felfedezésének, ahogy jó abraknak az állat,
ha dorombol, nyihog jó kedvében. Ami él,
örül tavaszi termékenyülés, nyári növekedés,
érett gyümölcs zamatának.

Örüljünk mi is
az emberi jóknak: hogy kenyér sül, must forr,
kedves a jó falat, szép a kaland, erők
próbája, ital, tett oldódása, győzelem; hogy
ruhád szép, csinos vagy, hangod kedves, munkád,
házad, kerted tiszta; rendben a szerszám,
a lelkiismeret. Valami lett kezünk nyomán,
nem üzleti: lelki haszon.

És a sugalmak!
Megszólal bennünk a néma anyag, az ige
testté lesz; ami érthetetlen volt, felfogjuk,
ki is mondjuk, bár van, mit puszta szóval
nem lehet kifejezni: szív, ész mögötti
minőség; mélyebb az Ob-i, Ural-i forrásoknál.
Hogyha jól teszel jót, csak magad örömére,
és magként hull szét: hogy lehet a megszokott
ripőkségnél nemesebben is! Mert az igaz szó,
gondolat, tett jutalma csak a bennünk is élő
rossz lebírása lehet.

Néha úgy érzem: ez szép nap
volt, bár semmi különös nem történt. Köszönd te is
a pillanatot, melyben igaz magaddal voltál
azonos, de méginkább ha mások közt lehettél
példa. Ne avatkozz jó társak örömébe, ha csak
nem ártanak. Tudjuk már, hogy a rend megszabja
mindenkinek, mit tegyen. Mert nem a mienk
csak életünk, indulatunk, türelmünk. Mindig adj,
hogy a nagy folyam ne hordozód legyen, de részesed is.