Kármán József

Ily édesen szenvedni; szomorkodni, anélkül hogy tudnád - miért?...
az egyedülvalóságot jobban kedvelni minden mulatságnál; örömest magánosan lenni a világos tavaknál, a kőszálakon és a homályos erdőségben, minden gyönyörűséget csak az kies természetbűl szívni
vagy csak egyetlen egy léleknek társaságát kívánni, akinek ezt mind megmondhatnád, és aki azt mind elfogadná...
Micsoda, ó, micsoda állapot ez?

Nincsenek megjegyzések: