Mihai Eminescu: Mély tengerár...

Mély tengerár fölött a hold világa:
Vidáman néz a víz a szőke fényre,
Egész világ álmát őrzi sötétje,
Míg fodros tükrét csillagokra tárja.

De holnap - mintha csak a gőgje élne,
Testének vad, hatalmas moccanása
Ezernyi hosszú karját szerterázza -
Országokat nyel el és dönt veszélybe.

Özönvíz ma - holnap mormolva szunnyad,
A végtelen harmóniát sugallva -
Lényében baljós rejtelmek lapulnak.

A tenger ezt az ős-lelket takarja:
Érzéseinkről nem tud - mit se tudhat-,
Magányos és hideg - de van hatalma!

Lőrinczi László fordítása



Nincsenek megjegyzések: