(Levél Barátomhoz)
Úgy írom meg, hogy senki se értse,
ráhajol az ég a tó vizére,
fák bújnak össze messzi távol,
csended mindig hallat magáról.
Úgy írom meg, hogy senki se értse,
ne legyen benned több világvége,
s mikor a szél újra földhöz ér,
virágát bontsa nyárban a tél.
Úgy írom meg, hogy senki se értse,
emlékezz milyen az álmod kékje,
elég ha mi tudjuk ez áldás,
azt akarom, mindent fényben láss.
Úgy írom meg, hogy senki se értse,
ráhajol az ég a tó vizére,
fák bújnak össze messzi távol,
csended mindig hallat magáról.
Úgy írom meg, hogy senki se értse,
ne legyen benned több világvége,
s mikor a szél újra földhöz ér,
virágát bontsa nyárban a tél.
Úgy írom meg, hogy senki se értse,
emlékezz milyen az álmod kékje,
elég ha mi tudjuk ez áldás,
azt akarom, mindent fényben láss.
2 megjegyzés:
Ezen a napon (is) millió sejtembe ivódott bele ittlétem pillanatainak óraérzetet, hiszen magammal vittem egész napomba a képek varázsát, a szavak és gondolatok melegséges érzetét...
KÖSZÖNÖM!
...gyönyörű csokorba borult a lelked, aludj jól, Arozika!
Békés álmokat kívánok, szívből!
Olyan jólestek , kedves szavaid...igazán jó barát vagy!
KÖSZÖNÖM!
Szép hétvégét kívánok !
A barát az attól jó, hogy lehet vele őszinte lenni, kimaradnak a játszmák és a kímélő, hogy-ne-okozzak-fájdalmat-neked hazugságok, nem kell fel- és leépíteni, nem vársz el tőle semmit, és ő sem tőled, megmarad a gondolatok és tettek szabadsága, nem értékel, nem ítél el, nem akar megváltoztatni, egyszerűen a barátod.
Megjegyzés küldése