Biegelbauer Pál

Fényt akkor adok, amikor mindenféle elvárástól mentesen lenni tudok
a másik számára, azzal a bizonyos lényegi létezési móddal, mely a legértékesebb az emberi kapcsolatainkban. Ha mindent odaadok is, de
ezt nem adtam oda, nem adtam semmit. Ezt az állapotot a maximális figyelem és elfogadás jellemzi, valamint egyfajta őszinteség is, mellyel meg merem mutatni magam annak, aki valójában vagyok.

2 megjegyzés:

tükör írta...

Arozika, ez a Biegelbauer-csokor gyönyörű, illetve a csokrot a lelked kötötte belőle, attól ilyen harmonikus elolvasni a képekbe satírozott érzéseket...

Békés álmokat, pihentető éjszakát!
Tiszta szívből kívánom!

Arozika írta...

..ez egy ilyen időszak,nem tudom miért nem tudok aludni...illetve tudom... ilyenkor újra és újra elolvasom...szeretem az írásait. De hát ez annyira egyértelmű.

Legyen szép napod,kívánom!