Solymosi Klára: Hallgatni az erdő csendjét

Hallgatni az erdő csendjét
A rigó füttyét
A kakukk énekét
A fák zizegő levelét

Hallani a csendet
A nyugodt perceket
Amint egy gomba épp kidugja fejét
Ülni a fűben és ezeket nézni, és közben remélni

Hogy ez a csoda sosem fog elmúlni
S hallgatod csendben az erdőt
Milyen csodás is tud lenni
Elrakod magadnak hogy ebből élj

Hogy rohanó életedben
Jusson eszedbe a csend
Az erdő csendje, ami mindig szépen zenél
S te akkor is hallani fogod
Ha nem leszel ott nem leszel benne


Nincsenek megjegyzések: