Hermann Hesse

Semmi mástól nem akarok megszabadulni, mint attól az érzéstől, hogy a gyengeség megfoszt a szabadságtól. Érezni vágyom, hogy a fájdalom és az öröm egyazon forrásból táplálkozik, mindkettő ugyanannak az erőnek a mozgása, (...) és mindkettő szép és szükségszerű.





2 megjegyzés:

tükör írta...

A fájdalom sok mindent képes elhomályosítani, de lehet olykor szükségszerű, hogy utána újra megélhessük a boldog perceket, és ezeket a perceket egyre hosszabbra szőhessük léptünket követő sors-szőnyegünk folyásában. Mert a nap akkor is süt, ha felhő öleli szürke köntösébe, vagy ha eső-könnycseppek áztatják a lélektalajt...a nap mindig ott süt bennünk, csak hagyni kell újra melegítő ölelésébe bújtatni önmagunkat.

Szeretek itt Nálad, Arozika!
Szép álmokat, jó éjszakát Neked! Boldog perceket holnapra (is)!

Arozika írta...

Nagyon, nagyon szeretem az optimizmusodat , szeretem ahogy fogalmazol...amikor elolvasom ezeket a "tükörmonológokat" esküszöm, érzem a fényt , ami benned van :)

Jó, hogy itt vagy nálam, Tükör!

Legyen egy szép, sikeres napod ! Kívánom!