Fernando Pessoa :Hallom, mintha virágok

Hallom, mintha virágok
Illata ébresztene...
Színlelés s befolyások
Kiskertje ez a zene.

Megfoghatatlan emlék,
Egy senkinek mosolya,
Kiben annyi reménység
Van, hogy nem remélt soha...

Minek, ha amit tudok,
Azt már nem érezhetem?
Hallom s érzem: mosolyog,
Mi mit sem akar bennem.

Ladányi-Turóczy Csilla

Nincsenek megjegyzések: