Örkény István: Művészsors

A rózsa azt kiáltja: Tűz van!
Élete egy lángolás.
Vörösen izzó szirmai elviselhetetlen hőséget árasztanak.
Már csak napjai vannak hátra:
önnön tüzében lobban el, lesz hamuvá, semmisül meg.
S ti, virágbarátok, még gyönyörködtök benne?
Ha már oltani nem oltjátok,legalább köpjetek bele a legközepébe.
Aki lángban áll, annak nincs büszkesége; minden, ami hűsít, életet ment.

És különben is: ami szenved, nem lehet szép.


Nincsenek megjegyzések: