Ottlik Géza

„Néma gyereknek anyja sem érti a szavát.”
Ez volt a baja.
Ebben a buta közmondásban benne volt minden baja.
Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül.Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte,hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal,mint a szavak és a cselekedetek.
Milyen keveset tudnak ezek közölni.
Igent vagy nemet, feketét vagy fehéret, nevetést vagy sírást.
És mindig hamisítanak, hazudnak.
Mégis tudomásul kell vennie, hogy ezekre van hagyatva.
A világ nem ért másból, mint a hangos, elnagyolt, durva jelekből.
A látszatokból.


Nincsenek megjegyzések: