Lényéből nyugalom, bizonyosság, s olykor derű árad. Ha beszélsz vele érzed, hogy nemcsak néz, de belülről figyel .Közelében megnyugszol, békéje átragad, erőt ad. A jelleme ezerféle lehet, mégis van benne valamiféle „éntelenség” : nem akar legyőzni, nem akarja érvényesíteni magát , ha szól , megfontoltan beszél , ha hallgat a csöndje teli van titokkal.
Érzed, hogy ez az ember rendben van.
Ami a normális emberekben közös :az egyszerűség a természetesség.
Egyszerűségében gazdagság rejlik , őszinteség.Semmi póz , megjátszás ,
ő mindig az aki .Nem uralkodik magán, nem folytja el valódi természetét,
mert nincsen oka kifelé más szerepet játszani, mint amit befelé él .
Az erők rendezettek benne , lényének valódi centruma irányítja ,
s uralkodik benne Ez nem katonás önfegyelem, hanem derűs,
biztonságot és erőt árasztó jelenlét: lelke országának jó királya van,
valódi spirituális életet él.
A „normális ember” ha belső rendjét megteremtette ,
nagysága a lehető legtermészetesebb egyszerűséggel nyilvánul meg .
Ez a hétköznapi szerénység sokakat megtéveszt .
Nem tudják, hogy nagy emberrel találkoztak,
mert a nagyságról más az elképzelésük.
Gyakran elmennek mellette anélkül, hogy észrevennék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése