– Te nem szereted a zenét? – kérdezi Franz.
– Nem – mondja Sabina. Aztán hozzáfűzi: – Talán, ha más korban élnék… – s azokra az időkre gondol, amikor Johann Sebastian élt, s amikor a zene olyan volt, mint a csend hatalmas hómezején nyíló rózsa.
(A lét elviselhetetlen könnyűsége)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése