A köveknek mérhető a teherbírásuk. De még a legegzaktabb statikai mérések sem egészen megbízhatóak.
Talán azért, mert a köveknek is van egyéniségük?
Ráhagyással épülnek ezért a házak és a hidak, hogy össze ne omoljanak.
Az emberek teherbírása nem mérhető, és nem előre látható. Vannak emberek, akikről azt hisszük, hogy testben-lélekben gyöngék, mégis elviselnek végtelen időkön át végtelen megpróbáltatást.
Aztán eljön a nap, amikor úgymond, már minden rendben van, és valaki megkérdezi tőlük egy ismerős utcán: "Hát te túlélted?!..."
Nincs a kérdésben semmi, de semmi. Talán csak egy kis meghökkenés, ami végül is jogos - de lehet, hogy ez lesz az a perc, amikor az ember hosszában-keresztben-haránt megreped...
Talán azért, mert a köveknek is van egyéniségük?
Ráhagyással épülnek ezért a házak és a hidak, hogy össze ne omoljanak.
Az emberek teherbírása nem mérhető, és nem előre látható. Vannak emberek, akikről azt hisszük, hogy testben-lélekben gyöngék, mégis elviselnek végtelen időkön át végtelen megpróbáltatást.
Aztán eljön a nap, amikor úgymond, már minden rendben van, és valaki megkérdezi tőlük egy ismerős utcán: "Hát te túlélted?!..."
Nincs a kérdésben semmi, de semmi. Talán csak egy kis meghökkenés, ami végül is jogos - de lehet, hogy ez lesz az a perc, amikor az ember hosszában-keresztben-haránt megreped...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése