Márai Sándor

Mert a szenvedély nem az értelem szavaival érvel.

A szenvedélynek teljesen közömbös , mit kap a másiktól,
teljesen ki akarja fejezni magát , teljesen át akarja adni akaratát,
akkor is , ha nem kap cserébe mást, mint szelíd érzéseket ,
udvariasságot, barátságot vagy türelmet.
Minden nagy szenvedély reménytelen,
máskülönben nem szenvedély, hanem alku,
okos egyezség, langyos érdekek csereberéje .



1 megjegyzés:

sat. írta...

és a legnagyobb szenvedély: önistenségünkké
útja szükségszerűn vezet a kárhozatba