Moha :Beszélj...

Beszélj magadhoz, akárha én tenném, ahogy fáradt tükrödből feléd kapva, félelmeid leplét vonnám le rólad és látnád, hogyan foszlik fel
a sötét…szinte beléd mar a fény,édes fájdalom...élsz...




2 megjegyzés:

  1. Jóég, Arozika, annyira megleptél ezzel...tudod, hogy szeretem a lélekblogodat, és itt mindig olyan mélyben megelevenedő írást olvashatok, és akkor itt van az én kis semmiségem...csak KÖSZÖNNI tudom, még a szavaim is összeakadnak, úgyhogy KÖSZÖNÖM.

    Megnyugtató álmokat kívánok, rád mosolygó éjszakát!

    VálaszTörlés
  2. Semmiség... lehet, hogy te úgy érzed... mindenesetre nekem
    "olyan jólesett a szívnek, mint egy ajándék...."
    ..kell ennél több ,drága Moha ?
    Én köszönöm , hogy olvashattam...
    köszönöm a kedvességed....
    köszönöm a mézszínű homokot..

    Kívánom, hogy énekeljenek Neked a kutak ,végig-végig életed során!

    KÖSZÖNÖM!

    VálaszTörlés