és beszélj a hazavezető úthoz, ahol a lelked és elméd keresztúthoz ér…mert a városi zaj és a mindennapok nem rajzolnak vízköröket eléd...
de beszélj a macskaköves utca dalos koppanásához, az ismerős arcokból rajzolt szívbilétákhoz, melyen mindenki hagy neked egy szót, és olykor bőven elég a ki nem mondottság, az összebiccentés...
de beszélj a macskaköves utca dalos koppanásához, az ismerős arcokból rajzolt szívbilétákhoz, melyen mindenki hagy neked egy szót, és olykor bőven elég a ki nem mondottság, az összebiccentés...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése