Popper Péter

Artur Miller Pillantás a hídról című
darabjában mondja el az egyik szereplő,
hogy talán az a bajunk , hogy írtózunk
a száz százaléktól. Megelégszünk ötven-
százalékos szerelmekkel, nyolcvan-
százalékos apasággal, anyasággal ,
hatvanszázalékos hittel. Vagyis soha
nem éljük végig a dolgainkat. Mindig
hagyunk kiskaput , amin keresztül
kislisszolhatunk . Így van. A Száz-
százalék ijesztő. Mert ha bukunk,
százszázalékosan bukunk .Csakhogy
érdemes-e ebben a langyosságban élni ?
Vagyis érdemes-e úgy élni , hogy
az ember állandóan azzal van
elfoglalva , hogy megkímélje magát
a fájdalmaktól , a szenvedésektől?


Nincsenek megjegyzések: