Rákos Sándor :Ember

Ember vagyok: simogatásra
termett kezem páros virága;

ember vagyok: vándorlásokra
termett lábam két szomszéd-bokra;

ember vagyok: fülem meghallja itt
az évek fölmorajló titkait;

ember vagyok: szemem sugarán
parány és végtelen suhan át;

ember vagyok: szívem árad-apad,
épít s leront vad hullámtornyokat;

ember vagyok: szeretet, jóság,
olykor bűn és alávalóság;

ember vagyok: pokol s a menny
hullámzik rejtekeimen;

ember vagyok: meghalok majdan –
ez büntetésem és jutalmam.