Nádasdi Éva: Sírás második személyért - 8.

A mai nap tiéd
már-már élsz
annyira hiányzol
emléked kevéske melegét
ellopom az elmúlástól
ma megidézlek
ma este légy velem
s a jövőnek megígérlek
gyolcs-halottam
végy az életemből
új életet
emlékezne a képzelet
de nem ad menedéket
az idő