Nádasdi Éva: Sírás második személyért - 5.

Elvesztettelek
ki nem is voltál
a realitásban
csak a magányban az ember
mindenfélét kitalál
esendő testét
veszendő lelkét
valaki felemeli
s így visszanyeri
önmagát
felsírok hajnalban
mint a gyerek
nem győztem erővel
elhinni létedet
lefejezett álmaim
könyörüljetek