Sakkjáték az életünk. Sakkot játszunk szüntelen. Mi és az Isten.
Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk.
Eltérít utunkról.
Újra lépünk. Hallgat... Miért nem siet? (Mellette óra nem ketyeg.)
Sakk! - mondja. Újra próbálkozunk. Nem adjuk föl. Már senki sincs körülöttünk. - Sakk! - hangzik hangtalan. - Nem! - csattan bensőnk. Futnánk, de nincs hová. A tábláról lelépni nem lehet. Nincs több lépés. Érezzük: matt. Ezt már nem mondja. Győzött. S ekkor felismerjük,
hogy ő nem ellenség. Úgy győzött, hogy vesztesek ne legyünk.
Társunk volt, míg "szemben" ült velünk. Ellenünk játszott értünk. Istennel sakkozom én is. Társnak tekint, szabadnak teremtett.
Játszunk. Ő meg én. Figyelem... Szeme sem rebben, amikor feketére lépek. Bábuim közben egyre fogynak. Fogy az erőm, fogy az életem. Nem győzni akar. Szeretni! Játszom tovább. Míg ő az "ellenfelem",
csak győzhetek. Lépek. Lép... Sakkjáték az életünk.
Lépünk, azután csönd. Ő következik. Lép. Végre! Lépünk.
Eltérít utunkról.
Újra lépünk. Hallgat... Miért nem siet? (Mellette óra nem ketyeg.)
Sakk! - mondja. Újra próbálkozunk. Nem adjuk föl. Már senki sincs körülöttünk. - Sakk! - hangzik hangtalan. - Nem! - csattan bensőnk. Futnánk, de nincs hová. A tábláról lelépni nem lehet. Nincs több lépés. Érezzük: matt. Ezt már nem mondja. Győzött. S ekkor felismerjük,
hogy ő nem ellenség. Úgy győzött, hogy vesztesek ne legyünk.
Társunk volt, míg "szemben" ült velünk. Ellenünk játszott értünk. Istennel sakkozom én is. Társnak tekint, szabadnak teremtett.
Játszunk. Ő meg én. Figyelem... Szeme sem rebben, amikor feketére lépek. Bábuim közben egyre fogynak. Fogy az erőm, fogy az életem. Nem győzni akar. Szeretni! Játszom tovább. Míg ő az "ellenfelem",
csak győzhetek. Lépek. Lép... Sakkjáték az életünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése